Ausztrál terrier

Az ausztrál terrier kistestű, robusztus, alacsony lábú kutya, amelynek hosszabb törzse, kemény szőre és élénk tekintete már messziről terrieres karaktert sugall. Eredetileg a telepesek sokoldalú segítője volt: rágcsálót irtott, jelezte az idegent, és a nehéz ausztrál körülmények között is az embere mellett dolgozott.

Ma elsősorban családi társ, de sem mérete, sem kedves külseje ne tévesszen meg: bátor, önálló gondolkodású, zsákmányra gyorsan reagáló terrier. Annak való, aki szeretne egy játékos, ragaszkodó lakótársat, és a napi közös időt, a pórázfegyelmet, valamint a biztonságos környezetet is komolyan veszi.

Az ausztrál terrier története

Az ausztrál terrier azon kevés terrier közé tartozik, amelyet nem az Egyesült Királyságban, hanem Ausztráliában alakítottak ki. Brit terrierektől származik, de a fajta történetét nagyon is a helyi igények formálták. A telepeseknek olyan kis kutyára volt szükségük, amely kevés helyet foglal, szívós, éber, és a birtok körül is hasznos munkát végez. A rágcsálók, kisebb emlősök és kígyók elleni fellépés éppúgy feladata volt, mint az idegen ember vagy állat közeledésének jelzése.

A fajta Tasmania, Új-Dél-Wales és Victoria tört szőrű terriereiből fejlődött. A háttérben skye terrier, skót terrier és Dandie Dinmont terrier, később yorkshire terrier is szerepet kapott. Egy ideig rough coated terriernek, illetve blue and tan terriernek is nevezték; ezek a megnevezések ma is felbukkanhatnak. Közös ősei vannak az ausztrál selyemszőrű terrierrel, a két fajta azonban eltérő irányba fejlődött.

• A 19. század elején Tasmaniában már tenyésztettek kékes fényű, cser jegyes, tört szőrű terriereket.
• 1887-ben Melbourne-ben megalakult az első fajtaegyesület, és elkészült az első fajtaleírás.
• 1933-ban Nagy-Britanniában is hivatalosan elismerték a fajtát.
• 1960-ban az Egyesült Államokban 114. fajtaként került nyilvántartásba.
• Az FCI 1963-ban fogadta el véglegesen.

A munkás múlt ma is jól látható a természetében. Nem díszkutya, amely beéri néhány gyors körrel a ház körül: kíváncsi, gyors és határozott kis egyéniség. Ugyanakkor az emberrel szoros együttműködésben alakult ki, ezért a család közelsége számára legalább olyan értékes, mint az elfoglaltság.

Az ausztrál terrier megjelenése és mérete

Az ausztrál terrier erős felépítésű, közepes csontozatú, alacsony lábú fajta. Törzse a marmagasságához képest meglehetősen hosszú, ettől a megjelenése tömör, mégis mozgékony. Feje hosszú és erős, a koponya lapos, a stop enyhe, de határozott. Kis, sötétbarna, ovális szeme élénk és figyelmes kifejezésű; apró fülei felállók és hegyesek.

A standard a kanoknál körülbelül 25 centiméteres marmagasságot és körülbelül 6,5 kilogrammos testtömeget tart kívánatosnak. A szuka valamivel kisebb, konkrét szám nélkül. Mozgása szabad, egyenes vonalú, rugalmas és erőteljes, hátulsó lábaival jó tolóerőt ad. Kis, kerek, zárt mancsai és határozott testfelépítése a régi munkakutya-szerepre emlékeztetnek.

A nyakán a szőrzet a szegycsontig érő gallért képez, a koponyán puha, selymes bóbita látható. A farok magasan tűzött és jól hordott. A fehér mell- vagy mancsjegy nem kívánatos.

Jellem és viselkedés a mindennapokban

Bátor, élénk, magabiztos és nagyon emberközpontú kutya. Az ausztrál terrier erősen ragaszkodik a családjához, szeret részt venni az otthoni történésekben, és többnyire akkor érzi magát igazán jól, ha a gazdája közelében lehet. Nem nyáladzó, nem folyamatosan ugató fajta, de kiváló jelzőkutya: azt rendszerint azonnal tudatja, ha valami szokatlant hall vagy lát.

Kiegyensúlyozottsága mellett valódi terrier. Érdeklődő, talpraesett, néha főnökösködő, és a saját elképzeléseit is szívesen képviseli. Tanulni szeret, különösen akkor, ha a feladat játékos, rövid és van értelme számára. Az egyhangú ismétlések viszont gyorsan untatják. A durva hangnem, az ijesztgetés vagy a fizikai kényszer nem épít együttműködést vele; inkább ellenállást vagy bizonytalanságot teremthet.

A jelzőugatást ne büntetéssel kezeld. Taníts neki egy rövid jelzést, majd amikor megszólalt, hívd magadhoz, jutalmazd a figyelmét, és gyakoroljátok a csendes megnyugvást is.

Az erős zsákmányszerző ösztön a fajta legfontosabb hétköznapi sajátossága. Egy macska, mókus vagy nyúl látványa hirtelen sokkal érdekesebbé válhat, mint a gazda hívása, akár forgalmas környezetben is. Ez nem rosszaság, hanem mélyen rögzült viselkedés, amelyet felelős tartással kell kezelni.

Így telik egy napja: reggel egy figyelmes, pórázos séta és néhány könnyű feladat indítja a napot. Napközben a család közelében pihen, figyeli a ház zajait. Délután jöhet egy játékos keresőfeladat vagy labdázás biztonságos kertben, este pedig egy rövid közös gyakorlás. Ettől általában kellemesen elfárad anélkül, hogy túlpörögne.

Kinek való, és kinek nem az ausztrál terrier?

Jó választás lehet annak, aki kis termetű, de karakteres társat keres. Lakásban és kertes házban egyaránt tartható, feltéve, hogy nem a kert végében él elkülönítve. A családi életben szeret jelen lenni, a napi sétákhoz, közös játékhoz és rövid tanulásokhoz pedig nem kell sportembernek lenni. Idősebb, nyugodtabb életmódú gazda mellett is jól érezheti magát, ha a rendszeres mozgás és a foglalkozás nem marad el.

A fajta előnye, hogy a szőrzete viszonylag kevés munkával rendben tartható, és mérsékelt mozgásigényű. A kihívást a terrier-természet adja. A gazdának tudnia kell kedvesen, mégis következetesen szabályokat tartani, előre gondolkodni a sétákon, és nem szabad arra építenie, hogy a kutya bármilyen helyzetben szabadon elengedhető.

• Neked való lehet, ha bent, a család részeként tarthatod.
• Neked való lehet, ha szereted a játékos, okos, olykor önfejű kutyákat.
• Neked való lehet, ha vállalod a napi pórázos sétát és a rövid tanításokat.
• Nem ideális, ha a kutya rendszeresen hosszú órákat lenne egyedül.
• Nem ideális, ha szabadon járna kerítés nélküli területen.
• Nem ideális, ha kisállatokkal kellene felügyelet nélkül együtt élnie.

Ugrani is jól tud, zsákmányt pedig messzire képes követni. A kert ezért csak akkor jelent valódi szabadságot, ha a kerítés stabil és ugrásbiztos. A kerti mozgás a közös séta helyett sem elég: a terriernek a környezet felfedezése és a gazdával való közös tevékenység is szükséges.

Családban, gyerekekkel és más állatokkal

Az ausztrál terrier a legtöbb gyerekkel és idősebb emberrel jól kijön. Játékos, derűs természete miatt örömmel kapcsolódik a családi programokhoz, de kistestű kutyaként neki is szüksége van tiszteletteljes bánásmódra. Kisgyerek mellett mindig legyen felnőtt felügyelet: ez nemcsak a gyermek, hanem a kutya védelmét is szolgálja. A gyerek tanulja meg, hogy alvó vagy evő kutyát nem zavarunk, nem emelgetjük, nem szorítjuk, és nem vesszük el erővel a játékát.

Más kutyáknál jóval több körültekintésre lehet szükség. Főleg azonos nemű egyedekkel lehet harcias vagy versengő, két kan pedig ritkán fér meg tartósan békében. A kan–szuka páros általában kedvezőbb felállás, de az egyedi természet, a megfelelő bemutatás és a közös szabályok ilyenkor is sokat számítanak. A kutyás találkozások során ne várd el tőle, hogy minden idegennel barátkozzon; az udvarias, nyugodt elhaladás sokkal reálisabb cél.

A családi macskát elfogadhatja, különösen ha kölyökkorától együtt nőnek fel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden macskával békés lesz odakint. Nyúl, tengerimalac, baromfi és más kisebb állat erős kísértést jelenthet számára, ezért elkülönítés és gondos felügyelet szükséges.

A közös háztartásban élő macskának legyen kutyától elzárt, magas vagy külön helyiséges menedéke. A békés együttélés alapja a fokozatos ismerkedés, a jutalmazott nyugalom és az, hogy a kutya soha ne gyakorolhassa az üldözést.

A vendégek érkezését várhatóan jelzi, de a gazda nyugodt fogadási rutinja segít eldönteni számára, hogy nincs teendője. Kérd helyére vagy magad mellé, majd jutalmazd, amikor elcsendesedik.

Mozgásigény és foglalkoztatás

Élénk kutya, de nem igényel egész napos fizikai terhelést. Napi egy órán belüli mozgással, rendszeres játékkal és szellemi feladatokkal általában jól tartható. A mozgás minősége többet számít, mint a céltalan rohanás: egy érdekes, pórázon vezetett séta, néhány behívás- és figyelemgyakorlat, majd egy rövid keresős játék sokat ad neki.

A biztonság itt elsődleges. Erős vadászösztöne miatt kerítés nélküli területen ne engedd szabadon, még akkor sem, ha otthon szépen visszahívható. Egy felrebbenő madár vagy átszaladó állat pillanatok alatt felülírhatja a tanultakat. Hosszabb pórázon, biztonságos bekerített pályán vagy jól zárt kertben ugyanakkor örömmel mozoghat.

1. Reggel legyen egy nyugodt, szimatolással tarkított pórázos séta.
2. Délután kapjon játékot vagy néhány perces tanulást: például célpontérintést, játékkeresést, egyszerű trükköt.
3. Este egy rövid séta és családi együttlét segít levezetni a napot.

Az agility, az obedience és a rally jól illik hozzá. Ezekben a sportokban nem a végtelen ismétlés, hanem a közös figyelem, a pontos kommunikáció és a változatosság lehet a vonzó számára. Otthon elrejthetsz játékot vagy eledelt több könnyű helyre, taníthatod tárgy megkeresésére, illetve bevonhatod egyszerű házi rutinokba.

Az unatkozó terrier könnyen saját feladatot talál: ás, ugat, vagy minden apró mozgásra túlságosan rákapcsol. A rendszeres elfoglaltság ezért a kiegyensúlyozott viselkedés része, nem luxusprogram.

Nevelés és tanítás: röviden, vidáman, következetesen

Az ausztrál terrier gyorsan tanul, de nem automata végrehajtó. Akkor dolgozik a legszívesebben, ha érti, miért éri meg neki a feladat, és a gyakorlás nem válik unalmassá. Jutalomfalat, játék, dicséret és a közös sikerélmény jól használható motiváció. A foglalkozások inkább legyenek rövidek és gyakoriak, mint ritkák és hosszan elnyújtottak.

Már az első naptól alakíts ki egyszerű, követhető szabályokat: hol pihenhet, hogyan várjon az ajtónál, miként kapja meg az ételt, és milyen viselkedést vársz látogató érkezésekor. A család minden tagja ugyanazokat a jelzéseket használja. Ha egyik nap megengedett a kanapéra ugrás, másik nap viszont büntetés jár érte, a terrier nem következetlenséget lát, hanem bizonytalan szabályt.

• Taníts figyelemkérést a neve hallatán nyugodt környezetben.
• Gyakorold a laza pórázon haladást még azelőtt, hogy erősödne a húzási szokás.
• Építs megbízható behívást hosszú pórázon, nagy értékű jutalommal.
• Jutalmazd az önként felajánlott nyugalmat, például amikor egy zaj után csendben marad.
• A vadat üldöző helyzeteket előzd meg, ne utólag próbáld büntetéssel rendezni.

A behívás tanítása különösen értékes, de nem mentesít a póráz használata alól. A zsákmányinger erősebb lehet a gyakorlóhelyzetekben szépen működő válasznál. A cél tehát nem a vakmerő elengedés, hanem az, hogy a kutya kezelhető, figyelmes és biztonságban tartható legyen.

Ha makacsnak tűnik, nézd meg, nem túl nehéz, túl hosszú vagy túl ismétlődő-e a feladat. Sokszor már egy könnyebb lépés, egy játékosabb hangulat vagy egy rövid szünet visszahozza az együttműködését.

Kölyökkor és korai szocializáció

Az ausztrál terrier kölyökkora ideális időszak arra, hogy a magabiztos felnőtt kutya alapjait lerakd. Nyolc és tizenkét hetes kor között nyugodt, pozitív találkozásokkal ismertesd meg különböző emberekkel, gyerekekkel, barátságos kutyákkal, otthoni hangokkal, közlekedési helyzetekkel és eltérő talajokkal. Nem a minél több inger a cél, hanem az, hogy minden élmény biztonságos, rövid és jó hangulatú legyen.

Három és hat hónapos kor között a kölyökiskola és az alapjelek játékos tanítása sokat adhat. Gyakoroljátok a behívást, a pórázon követést, a helyben maradást, a test érintésének elfogadását és a pihenést is. A fésülés, mancsérintés, fülvizsgálat és fogápolás elfogadását érdemes apró lépésekben, jutalmazással kialakítani.

Hat és tizenkét hónaposan a terrieres kamaszkor több önállóságot, makacsságot és erősebb vadászösztönt hozhat. Ilyenkor se hagyd el a szabályokat, de ne is próbáld erővel megtörni a lendületét. Biztonságos pórázkezelés, jól záró kapu és a figyelem rendszeres gyakorlása szükséges. Más kutyával együtt élve figyeld a kapcsolat alakulását, különösen azonos neműeknél.

Egy- és kétéves kor között kipróbálhatjátok az agilityt, az obedience-t vagy a rallyt. Ezek a tevékenységek keretet adnak az energiájának, és közös nyelvet építenek köztetek. Tenyésztésre szánt kutyánál egyéves kor után térdkalácsficam-szűrés végezhető.

A kölyöknek nem való a hosszú magány és az udvari elkülönítés. A család mindennapi életébe bevonva tanulja meg a ház szabályait, és így lesz belőle jól alkalmazkodó felnőtt kutya.

Szőrápolás és mindennapi gondozás

Durva, egyenes fedőszőre rövid, puha aljszőrzettel együtt időjárásálló védelmet ad. A szőrzet taszítja a sarat, ezért az ausztrál terrier gondozása általában nem igényel bonyolult kozmetikai rutint. Hetente egy-két alapos átkefélés rendszerint elég ahhoz, hogy a bunda tiszta és rendezett maradjon. A nyakon kialakuló gallér és a fej puha bóbitája a fajta jellegzetes része.

A szőrzetet nyíratlanul tartják. A túl gyakori fürdetés nem előnyös, mert felpuhíthatja a durva szőrt, csökkentheti annak piszoktaszító hatását, és kiszáríthatja a bőrt. Fürdesd csak akkor, ha valóban szükséges. A szem előtti és közötti hosszabb szálakat szükség szerint ki kell tépni, mert irritálhatják a szemet; a mancs körüli és alatti szőrzet igazítása szintén része az ápolásnak.

• Hetente egy-két alkalommal fésüld át a bundát.
• Rendszeresen ellenőrizd a füleket és a karmokat.
• A karmokat szükség szerint rövidítsd.
• Gyakran, akár egy-két naponta moss fogat kutyáknak való eszközökkel.
• Gondoskodj rendszeres parazitavédelemről, különösen bolhák ellen.

A bolhák elleni védelem azért is kiemelt figyelmet érdemel, mert egyes egyedeknél viszkető bőrproblémák, allergiás tünetek is előfordulhatnak. Ha szokatlan vakarózást, bőrpírt, szőrhiányt vagy tartós kellemetlenséget tapasztalsz, állatorvosi vizsgálat szükséges.

Az otthoni ápolás akkor lesz könnyű, ha kölyökkortól természetes része a közös rutinnak. Rövid, nyugodt alkalmakon, jutalmazással szoktasd hozzá a keféhez, a mancs megérintéséhez és a fogmosáshoz.

Egészség és várható élettartam

Az ausztrál terrier alapvetően szívós fajta, várható élettartama 11–⁠15 év. Ettől függetlenül vannak olyan egészségügyi kockázatok, amelyekre a gazdának és a tenyésztésben gondolkodóknak figyelniük kell. A fajta legismertebb problémája a cukorbetegség: több ország vizsgálatai szerint a leginkább veszélyeztetett fajták közé tartozik. Az Egyesült Államokban a keverék kutyákénál 32-szer gyakoribbnak találták, Ausztráliában is magasabb kockázatot mértek.

Előfordulhat térdkalácsficam, Legg–Calvé–Perthes-betegség, pajzsmirigybetegség, viszkető bőrbetegség, bőr- és emésztőrendszeri allergia, epilepszia, valamint degeneratív myelopathia is. Utóbbi lassan előrehaladó gerincvelő-betegség, amelynek tünetei jellemzően kilencéves kor körül jelennek meg. Minden szokatlan sántaság, fájdalomjelzés, visszatérő roham, fokozott szomjúság, állapotváltozás vagy bőrpanasz állatorvosi kivizsgálást igényel.

Tenyészállatoknál szemészeti vizsgálat, térdkalácsficam-szűrés és pajzsmirigyvizsgálat ajánlott; a degeneratív myelopathia DNS-tesztje is elérhető. Ezek a vizsgálatok nem adnak garanciát minden későbbi problémára, de segítik a tudatos tenyésztési döntéseket.

Vezess egyszerű egészségnaplót a kutya testsúlyáról, étvágyáról, ivási szokásairól és aktivitásáról. A fokozatos változások így hamarabb feltűnnek, és időben kérhetsz állatorvosi tanácsot.

A rendszeres állatorvosi ellenőrzés, a védőoltások, a paraziták elleni védekezés, a fogápolás és a megfelelő kondíció mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jó eséllyel aktív, kényelmes életet éljen.

Etetés és a testsúly figyelése

Az ausztrál terrier etetésénél nincs egyetlen, minden kutyára azonosan működő adag. Az életkor, az aktivitás, az ivartalanítás, az egyedi anyagcsere és az egészségi állapot is befolyásolja, mennyi és milyen táplálékra van szüksége. Az adag helyett a kondícióját figyeld: legyen élénk, izmos, és ne gyarapodjon észrevétlenül a testsúlya.

A fajta cukorbetegségre való hajlama miatt különösen hasznos, ha az étrendet és a testsúlyt rendszeresen átbeszéled az állatorvossal. Ne változtass hirtelen eledelt, és ne hagyd, hogy a család minden tagja külön jutalmazza. A sok apró falat gyorsan összeadódhat egy ekkora kutyánál, miközben a napi tréningjutalomnak is helyet kell hagyni az étrendben.

Hasznos lehet a napi eleséget több részre osztani, és a tanításhoz a napi adag egy részét felhasználni. Így a jutalmazás nem jelent automatikusan plusz kalóriát. Mindig legyen előtte friss víz, és az étvágy, szomjúság vagy testsúly feltűnő változását ne bagatellizáld el.

• Válassz életkorának és állapotának megfelelő, teljes értékű eledelt.
• A napi adagot a kondícióhoz igazítsd, ne csak a csomagolás alapján.
• A jutalomfalatokat számold bele a napi bevitelbe.
• Kerüld az összevissza, nagy mennyiségű maradékfalatokat.
• Változás esetén kérj állatorvosi tanácsot.

A nyugodt, kiszámítható etetési rutin a kutyának és a gazdának is segít. Különösen többállatos háztartásban lehet jó megoldás az elkülönített etetés, így pontosabban követhető, ki mennyit fogyasztott.

A tartás költségei és a biztonságos otthon

Kistestű kutyaként az ausztrál terrier eledel- és felszerelésigénye általában szerényebb lehet, mint egy nagytestű fajtáé. Szőrzetét rendszerint otthon is rendben tarthatod, így a rendszeres kozmetikai költség sem szükségszerű. A tartás azonban nem csak eledelből áll: szükség van megfelelő fekhelyre, hámra vagy nyakörvre, pórázra, ápolóeszközökre, játékokra, állatorvosi ellátásra, oltásokra és parazitavédelemre is.

A nagyobb, nehezebben tervezhető kiadásokat főként az egészségi állapot határozhatja meg. Cukorbetegség esetén tartós állatorvosi gondozásra lehet szükség, térdkalácsficam vagy Legg–Calvé–Perthes-betegség esetén pedig akár műtéti ellátás is szóba kerülhet. Ezeket a lehetőségeket felelős döntés már a kutya érkezése előtt mérlegeli.

A biztonságos környezetbe is érdemes energiát fektetni. Az ausztrál terrier jól ugrik, és zsákmányt látva messzire indulhat, ezért a kerítés legyen stabil, résmentes és ugrásbiztos. A kapu ne maradjon nyitva, séta közben pedig használj megbízható felszerelést. A kertben való felügyelet nem felesleges óvatosság, hanem a fajta ösztöneihez illeszkedő gondoskodás.

Allergiások számára azt is számításba kell venni, hogy nincs hipoallergén kutyafajta. Az ausztrál terrier is vedlik, így tünetmentesség nem ígérhető. Az együttélést érdemes előzetesen, személyes tapasztalat alapján mérlegelni.

Hasonló fajták

Ha az ausztrál terrier felkeltette az érdeklődésedet, de még több fajtát szeretnél összevetni, érdemes nemcsak a külsőt, hanem a szőrzetet, a vadászösztönt, az aktivitást és a családi életbe való illeszthetőséget is vizsgálni. A terrierek között sok a kis termetű, élénk kutya, de a temperamentumuk és az ápolási igényük jelentősen eltérhet.

Az ausztrál selyemszőrű terrier közös ősöket oszt vele, de a külleme más irányt követett. Az ausztrál terrier szőre durva, körülbelül hat centiméteres, nyakán gallért formáz, és munkaterrieresebb, robusztusabb benyomást kelt. A selyemszőrű változat megjelenése finomabb hatású.

A cairn terrier, a norwich terrier és a skye terrier szintén azoknak lehet érdekes, akik kis termetű terriert keresnek. A yorkshire terrier történeti kapcsolódás miatt is figyelemre méltó, ám más szőrtípusával és eltérő megjelenésével másfajta gondozási rutint kér.

• Ausztrál selyemszőrű terrier: közös ősök, eltérő szőrzet és összhatás.
• Cairn terrier: kis termetű, terrieres kisugárzású alternatíva.
• Norwich terrier: szintén kompakt, élénk terrier.
• Skye terrier: a történeti háttérben is kapcsolódó terrierfajta.
• Yorkshire terrier: a fajta kialakulásában is szerepet játszó, más bundatípusú rokon karakter.

A választáskor a legjobb kérdés nem az, melyik a „legjobb” terrier, hanem az, hogy melyik illik a saját napirendedhez, lakáskörülményeidhez, tapasztalatodhoz és a háztartásban élő emberekhez, állatokhoz.

Gyakori kérdések

Tartható lakásban az ausztrál terrier?

Igen, kis mérete és mérsékelt mozgásigénye miatt lakásban is jól tartható. Napi sétára, játékra és sok családi jelenlétre ugyanakkor szüksége van.

Mennyi mozgás kell neki naponta?

Általában napi egy órán belüli mozgás elegendő lehet számára. Ezt egészítsd ki rövid, változatos tanulással és játékkal.

Elengedhető szabadon séta közben?

Kerítés nélküli helyen nem ajánlott szabadon engedni. Erős vadászösztöne miatt zsákmányt látva messzire indulhat, és akár a forgalomra sem figyel.

Kijön más kutyákkal?

Nem mindig könnyen, főleg azonos nemű kutyákkal lehet harcias vagy főnökösködő. A kan–szuka páros általában kedvezőbb, de a fokozatos ismerkedés itt is szükséges.

Élhet macskával?

A saját macskáját elfogadhatja, különösen közös felnevelkedés esetén. A kisebb állatokat, például a nyulat vagy tengerimalacot viszont zsákmánynak tekintheti.

Mennyit kell ápolni a szőrét?

Általában kevés ápolást kér: heti egy-két átkefélés elegendő. A szem körüli hosszú szálakat szükség szerint el kell távolítani, a mancs körüli szőrt pedig igazítani kell.

Hajlamos cukorbetegségre?

Igen, a fajta a cukorbetegség szempontjából fokozott kockázatúak közé tartozik. Testsúlyát, étrendjét és bármilyen feltűnő állapotváltozását érdemes állatorvossal rendszeresen átbeszélni.

Jó választás első kutyának?

Lehet jó első kutya, ha a gazda vállalja a következetes, jutalmazó nevelést és a biztonságos pórázhasználatot. Terrier-makacssága, vadászösztöne és társaságigénye miatt teljesen passzív vagy sokat távol lévő gazdának nem ideális.