A házinyulak egészségvédelme

A nyulak különböző életszakaszaiban eltérőek a leggyakrabban jelentkező betegségek is.

Szopós korban a nyulak igen érzékenyek a hőmérsékletváltozásra és a relatív páratartalomra. Az újszülöttek számára a fészekben 30-32C°-ot kell biztosítani! Tenyészetekben, ahol az állatlétszám nagyobb, számolni kell a relatív páratartalom növekedésével. A magas páratartalom a légzőszervi problémák jelentkezésén túl egyes kórokozók, főként a bőrgyulladást okozó gombák elszaporodását is elősegítheti. Az ilyen párás helyiségben tartott, nem kellően elzárt nyúltápok megpenészesedhetnek.

A vemhes és a szoptató nyulak különösen érzékenyek a takarmány íz-és illatanyagaira, ezért ebben az életszakaszban különösen fontos, hogy jó minőségű táppal etessük őket, mert a nem megfelelő minőségű takarmány súlyos bélgyulladást idézhet elő. A 2-4 hetes szopós állatok között szórványosan sárgás színű hasmenés fordulhat elő, amit E. coli baktérium okoz. A megbetegedett állatok sok esetben különösebb tünetek nélkül elpusztulnak. A fertőzés megelőzésében nagyon fontos a nyúlketrecek rendszeres (napi) tisztítása, illetve indokolt esetben fertőtlenítése.

Szintén a szopós nyulak hasmenését okozhatja a kokcidiózis, amely az állatokat 2 hetes koruk után veszélyezteti. Az állatok kezdetben anyjuktól, később a fertőzött szilárd takarmányok fogyasztásával vehetik fel a belső élősködő fejlődési alakjait. A betegség terjedését nehéz megállítani, különösen nagy tenyészetekben.
Szopós korban az elhullások zöme a kisnyulak testének lehűlésére, az anya által történő elpusztításra, vagy a szervezet gyengeségére vezethető vissza.

A választás idején (4-6 hetes kor környékén) főként az emésztőrendszer megbetegedései okozhatnak problémát. Ezek gyakori tünete a hasmenés, amely legtöbbször nem fertőzéses eredetű, hanem a szilárd táplálékra való áttéréssel együtt járó bélflóra változás okozza.
Hasmenést okozatnak még különböző, a bélcsatornában elszaporodó belső paraziták is.

Rendszerint a választás körüli időszakban jelentkezik a Tyzzer-féle betegség, amelyet a Clostridium piliforme nevű baktérium okoz. Főként a 6-12 hetes fiatalok fertőződnek meg, a 2-3 napig tartó vízszerű, esetenként véres hasmenést követően a megbetegedett állatok tömegesen hullanak el. A rossz higiéniás körülmények és a fennálló kokcidiózis hajlamosítanak a betegség kialakulására. A betegség gyógyítása a higiéniás viszonyok javításával illetve antibiotikumos kezeléssel kísérelhető meg.

A növendék nyulaknál tömegesen fordulhat elő gyomor- és bélgyulladás, amely gyakran elhullást eredményez. A nem megfelelő vagy hiányos táplálás elősegíti a kórokozó elszaporodását. Ha a nyulak étvágytalanok, sárgás hasmenésük van, sokat gubbasztanak, esetleg a kiszáradás jelei mutatkoznak, mindenképpen gondoljunk erre a bakteriális betegségre. A növendék nyulak között szintén gyakori emésztőszervi probléma a felfúvódással járó bélsárpangás. Ilyen esetben a bélsár mennyisége fokozatosan csökken, az ürített bélsárgolyók aprók és szárazak. Miután a bélgázok nem tudnak eltávozni, az állat fokozatosan felfúvódik. A betegség hátterében általában takarmányozási probléma áll. Mindenképpen mellőzzük a puffasztó hatású zöldtakarmányok etetését. A frissen kaszált zöldeket csak fonnyasztva és többször, kis mennyiségekre osztva adjuk az állatoknak.

A kifejlett állatok legjelentősebb betegségei a következők: mixomatózis, nyulak vérzéses betegsége, pasteurellózis, heveny felfúvódás, rühösség, bőrgombásodás.

A mixomatózis a házi és üregi nyulaknak a fejen és a testnyílások környékén nagy, vizenyős duzzanatokkal vagy göbökkel járó, gyakran elhullással végződő betegsége. A járványok elkerülésében nagy jelentősége van az állatok betegség elleni vakcinázásának. A megelőzés azért döntő fontosságú, mert a betegség nem gyógykezelhető. A vírust a hártyás szárnyú rovarok, főként szúnyogfélék terjesztik. Ez az oka annak, hogy a vizes területek környékén gyakrabban fordul elő ez a betegség. A betegség első jelei 7-10 napos lappangási idő után legtöbbször a fülkagylókon jelentkeznek, majd a szemhéjakon és az orrtájékon is kialakulnak a kocsonyás duzzanatok.

A nyulak vérzéses betegsége viszonylag új betegség, 1984-ben Kínában tapasztalták először. Csak 4-5 hetesnél idősebb nyulak betegszenek meg, a fertőzés gyorsan terjed, és a betegek jelentős része el is hullik. 1-2 nap lappangási idő után az állatok hirtelen bágyadttá válnak, nehezítetten lélegeznek és véres, habos váladék ürül az orrnyíláson keresztül. Megelőzésre védőoltás áll rendelkezésre.

A pasteurellózis kórokozójával a nyulak már szopós korukban fertőződhetnek az anyjuktól. Azokban az állományokban, ahol a betegség megjelent, a fertőzés tartósan megmaradhat, és évről évre elhullást okozhat. A tünetek megjelenését és súlyosságát a hajlamosító tényezők (pl. zsúfolt tartás, nedves, hideg hely, elválasztott almok összekeverése) jelentősen befolyásolják. A tünetek orrfolyással, tüsszögéssel, könnyezéssel kezdődnek, majd fokozatosan nehézlégzés alakul ki. A betegség következtében középfülgyulladás, méhgyulladás, gennyes hashártyagyulladás és bőr alatti tályogok is kialakulhatnak. Ha vemhes állat fertőződik, gyakran vetélés lesz a következménye. A betegség gyógykezelése antibiotikum adásával kísérelhető meg.

Az emésztőszervi betegségek közül a bélsárpangás és a heveny felfúvódás sok gondot okozhat a nyúltartóknak. Ezek megelőzését a helyes étrendi szabályok betartásával elősegíthetjük.

A rühösséget atkák okozzák, melyek a fület és a fejet támadják meg. A fertőzés erős viszketéssel jár, aminek következtében a nyulak véresre vakarják viszkető testrészeiket. Előrehaladott esetben a fülkagyló belső felületén pörkös felrakódás figyelhető meg. Az idejében alkalmazott megfelelő gyógykezelés és egyidejűleg a tartási hely fertőtlenítése általában eredményre vezet.

Nyulaknál is viszonylag gyakran találkozhatunk gombák okozta bőrbetegséggel. A gombák szaporodásának kedvez a nyirkos, nedves környezet, amely a rosszul szigetelt nyúltartó helyiségekben alakulhat ki. Gombával a szennyezett takarmányok révén is fertőződhetnek a nyulak. Ilyenkor a fejen, nyakon és a végtagokon szőrhiányos területeket találhatunk. A gyógykezelést célszerű minél hamarabb megkezdeni. Az optimális mikroklíma és a megfelelő higiéniás viszonyok biztosításával megelőzhető a fertőzés.

Nagy melegben, főleg szállítás közben a hőguta veszélyeztetheti nyulainkat. Mivel a nyulaknak csak nagyon kevés verejtékmirigyük van, nem tudnak izzadni, és így hőt leadni. A szapora légzés, izgatottság a hőguta vészjósló jelei lehetnek. Nyáron fokozottan figyeljünk nyulainkra, nehogy a tűző nap hosszabb ideig érje ketrecüket.

Egyes nyulaknál bizonyos fogrendellenességek is előfordulnak, amely leggyakrabban a metszőfogak túlnövését és elferdülését jelenti. Ezekben az esetekben a túlnőtt fogrész lecsípése indokolt. Mivel a nyulak metszőfoga állandóan nő, mindig biztosítsunk számukra rágófát, vagy valamilyen kemény rágható anyagot.